|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Sárközy Zoltán 2002. január 28.A 12 tagú Regionális Választmányban az egyes megyei szervezetek részint szervezettségük, részint pedig az érintett magyar közösségek erejének megfelelően képviseltetik magukat. Az Ügyvivő Testületbe minden területi szervezet egy-egy képviselőt delegált. A Regionális Választmány, valamint az Ügyvivő Testület elnöke Sárközy Zoltán lett. Az Ügyvivő Testület tagjainak Borbély Zsolt Attilát (Arad), Orbán Mihályt (Bihar), Lemák Rudolfot (Máramaros), Dénes Andrást (Nagybánya) Veress Kupán Enikőt (Szatmár), valamint Májercsik Istvánt (Temes) választották. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Reform Tömörülés helyi szervezeteinek regionális tetőszervezetét jelentő új testületeknek értelmét, funkcióját a tágan értelmezett Partium sajátos problémáinak megjelenítése, a tagság és az országos elnökség közötti közvetítés, a hasonló problémákkal találkozó helyi szervezetek működésének összehangolása, valamint a határ menti együttműködés fellendítésének szükségessége adja. A résztvevők meghallgatták Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés országos elnökének politikai beszámolóját, megtárgyalták a kedvezménytörvény életbe léptetésének gyakorlati tapasztalatait. A partiumi a második regionális választmánya a Reform Tömörülésnek, hiszen a székelyföldi már hónapokkal ezelőtt létrejött. Sárközi Zoltán szerint a problémák az RMDSZ-ben akkor keletkeztek, amikor különböző érdekcsoportok úgy alakították a viszonyokat, hogy csak egy szűk réteg számára legyenek biztosítottak a lehetőségek. Kifejtette: a Reform Tömörülés célja "visszatérni az RMDSZ gyökereihez". Borbély Zsolt Attila az elmondta: A Reform Tömörülés céljaival összeegyeztethetetlen az a politika, amit az RMDSZ folytat. "Mi tudvalevőleg ama bizonyos választóvonalnak az egyik oldalán állunk, a választóvonal pedig az autonomista politika, a saját magyar társadalom megteremtésének célkitűzése, illetve a kisebbségi politizálás és a nyelvi jogok biztosítása között húzódik. Mi úgy látjuk, hogy csak közhatalmi jogosítványokkal tudjuk biztosítani a magyarság hosszú távú fönnmaradását, ezt pedig nem lehet paktumpolitizálással elérni" – mondta. /Wagner István: Regionális választmány alakult. Létrejött a Reform Tömörülés partiumi tetőszervezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./2002. október 25.Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./2003. szeptember 30.Tőkés László királyhágómelléki református püspök szept. 29-i sajtóértekezletének a Szabadság-szobor és az október 6-i aradi megemlékezés volt a témája. "Október 6. méltó megünneplését veszélyezteti a Szabadság-szobor körül kialakult áldatlan helyzet. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az önkormányzati mozgalom és a polgári egyesületek az emléknap megmentésére vállalkoznak" - jelentette be a püspök. Tőkés László a Szabadság-szoborral kapcsolatban kárhoztatta az RMDSZ megalkuvó és a román kormány szószegő politikáját. A püspök szerint a kormány által erőltetett román- magyar megbékélési park szükségtelen és elfogadhatatlan. A kormány lábbal tiporta az autonómia elvét, felülbírálva az aradi önkormányzatnak szoborügyben hozott határozatát. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testületének elnöke úgy értékelte, a Szabadság-szobor körül kialakult helyzet a koccintáspolitika és a nem eredményorientált protokollumpolitika következménye. Sárközy Zoltán, a Nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnöke bejelentette, október 4-én Erdélyi Magyar Polgári-Önkormányzati Találkozó lesz Aradon. /Pengő Zoltán: Méltó ünnepet ülnének Aradon. Tőkés László "megmentené" az emléknapot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./2014. január 30.MPP–RMDSZ paktum a láthatáron?Az RMDSZ és az MPP közeledéséről értesülhettünk, stratégai együttműködésről, esetleges közös Európai Parlamenti listáról, amely persze csakis RMDSZ színekben valósulhat meg. Hiszen miként azt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség nem kívánja feladni nevét, jelképét, arculatát. Nem is lenne ezzel semmi probléma, ha nem volna a napnál is világosabb, hogy az RMDSZ egyik autonomista erőt játssza ki a másik ellenében. Megeshet, hogy az MPP korifeusai úgy fogják fel a manővert, hogy most megfizetnek az EMNT-nek az RMDSZ-szel való 2009-es összefogásért. Kettős stratégia A négy évvel ezelőtti összefogás egyébként még hosszú ideig vita tárgya lesz az EMNT-n kívül és belül. Akkor Markó Béla lépéskényszerbe hozta Tőkés Lászlót azzal, hogy ország-világ előtt felajánlotta neki minden feltétel nélkül az első helyet a szövetség EP-listáján. Ilyen körülmények között a többségében egységhívő választóknak aligha lehetett volna megmagyarázni a különutasságot, a függetlenként való indulást célzó újabb kísérlet pedig valószínűleg kudarcot hozott volna. Másrészről pedig, amikor az RMDSZ épp hosszú, folyamatos kormányzás után kimaradt a bukaresti pikszisből, esély mutatkozott rá, hogy e szervezet bevonható legyen az autonómia körüli elvi konszenzusba. Ezt szolgálta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozása és a Székely Önkormányzati Nagygyűlés. Az EMNT meghatározó személyiségei két lábbal a földön állva adottságként kezelték, hogy az RMDSZ, ha választási vetélytárs is, és ha vezetői mégoly sokszor fordultak is szembe a távlati magyar érdekkel és saját programjukkal, az autonómiapolitikában megkerülhetetlen entitást képeznek mindaddig, míg maguk mögött tudhatják az erdélyi magyar választók többségét. Így az RMDSZ-szel szemben mindig kettős volt az EMNT stratégiája: az elvi bírálat mellett mindig ott volt a készség a célorientált, autonómiaelvű megegyezésre. A 2009-es politikai konstelláció erre nyújtott lehetőséget. S hogy az elvi bírálat az egyezség után sem szűnt meg, hogy az EMNT a társutasságot nem úgy fogta fel, mint a hallgatás megvásárlását, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az RMDSZ hallani sem akar az újabb koalícióról. Éppen azért, mert négy éven keresztül Tőkés László nem pártszíneket képviselt az európai testületben és itthon, Erdélyben, hanem a magyar szabadságprogramot, az autonómiát. S nem habozott erre ország-világ előtt rámutatni, amikor az RMDSZ etikátlanul cselekedett e vonatkozásban vagy csak egyszerűen partneri minőségben az egyeztetés ismételt elmulasztásával, a másik fél kész tények elé állításával. Riogatás az RMDSZ-szel Ugyanakkor ne feledjük, hogy a MPP-n belüli tisztogatásra adott apropót, hogy a korábbi pártvezető, Szász Jenő, a minden bokorban balliberális beépített ügynököt sejtő Csurka István módjára éveken keresztül az MPP RMDSZ-platformmá válásától óvott. Amikor vitathatatlan alapszabályzat-sértéssel – a döntéshozó szerv, a bővített elnökség nem rendelkezett a kizárás jogával a szervezet alapdokumentuma szerint – kizárták Csuzi Istvánt és Sárközy Zoltánt az MPP elődszervezetéből, az MPSZ-ből, a szájzsibbadásig ismételgetett, egyébiránt minden tényszerű alapot nélkülöző vád ellenük az volt, hogy RMDSZ-platformot akartak csinálni az MPP-ből. A tényleges ok persze a nagyváradi erőcentrum gyengítésének szándéka volt. Mert a volt elnök számára a politika nem a nemzeti érdek érvényesítésének terepe, hanem a személyes hatalmi ambíciók kiéléséé, s így a nagyváradi MPSZ-szervezet nem a legfőbb szövetséges, hanem a potenciális alternatíva képében jelenhetett meg számára a horizonton. Az RMDSZ-szel való riogatás végigkísérte a szervezet életét az MPSZ/MPP metamorfózis után is, csúcsra azonban 2010-ben járatták, amikor a bíróság Szász Jenőt elmarasztaló ítélete után, a gyergyószentmiklósi, az RMDSZ alapszabályzat szegéseit megszégyenítő botrányos küldöttgyűlést követően törvényes állapotokat visszaállítani hivatott gyűlésen, sajátos módon az igazságkeresőket zárták ki a szervezetből. A korábbi elnök féktelen demagógiával képes volt azt állítani, hogy valójában a jogvita politikai vita, s hogy a nyilvánvaló szabálytalanság ellen fellépők az MPP önállóságát kívánnák megszüntetni. Egyértelmű, hogy az exelnök – nem először a történelemben – a párt önállóságát saját elnöki státusával keverte össze. Az RMDSZ-szel való 2009-es autonómiacentrikus kiegyezést és közös indulást „erkölcstelen különalkunak” nevezte, s képes volt azt állítani, hogy az EMNT az RMDSZ egyik platformjává vált. Sajátos fordulat Mindehhez képest sajátos fordulat volt, hogy mind a korábbi elnök, mind utódja, Biró Zsolt a legutóbbi választáson arra biztatta a választókat, hogy szavazzanak az RMDSZ-re. Innen már egy lépés az RMDSZ-szel való szövetségkötés. Biró Zsolt nyilatkozataiban pozitív színezetet kap az a tény, hogy az MPP nem indult a legutóbbi két parlamenti választáson, amivel egyébként a román törvények szerint a párt léte kerül veszélybe. (Az a párt, mely két ízben is mellőzi az országos megmérettetésen való részvétel lehetőségét, törvényen kívül helyezhető, ha az ügyészség ezt kéri a bíróságtól.) Mellesleg információink szerint az ügyészség a 2012-es választások után ki is kérte a választási bizottságtól az érintett pártok listáját, de eddig még nem történt semmi érdemleges az ügyben. Az MPP tehát sajáthibájából abba a helyzetbe került, hogy puszta léte a román hatalom jóindulatán múlik. Könnyen lehet, hogy ez a tény igencsak releváns a RMDSZ-hez való közeledés kérdéskomplexumán belül. Annál is inkább, hogy igencsak kétséges, hogy az MPP be tudná-e újra jegyeztetni magát, miközben sokkal kedvezőbb politikai konjunktúrában 2004 és 2008 között oly lassan gyűltek össze a törvényben előírt aláírások. A választásoktól való kétszeri távolmaradás amúgy még pikánsabb, ha annak a nyilatkozatnak a fényében vizsgáljuk, amit az alapító elnök tett nem sokkal a pártbejegyzés után: nem az autonómia az MPP fő célja, hanem a választás szabadságának a biztosítása. Az RMDSZ nem meglepő módon nyitottságot tanúsít a korábban következetesen elutasított párt iránt, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a tényleges ellenfél, az EMNP tárgyalóképtelenségét igazolja. Kérdés: miként viszonyul az az MPP-n belüli értékelvű mag a fejleményekhez, amely 2009 után a botrányos, törvényszegő küldöttgyűlésnek a bíróság döntése előtti „újrajátszásával” kereste meg a párt korábbi vezetőjét. És amelyik nagy létszámban nem szavazta meg a jelenleg hivatalban levő elnököt, s elvi korrekciót követelt a 2012-es önfeladó, RMDSZ-t támogató nyilatkozatok után. Az EMNT, valamint az EMNP miután az RMDSZ ismételten elutasította a Tőkés László vezette koalíciós listára vonatkozó javaslatukat, a legutóbbi torockói ülésen áttekintette a további lehetőségeket, s fontolgatja az önálló indulás, valamint Tőkés László függetlenként indításának lehetőségét. S ami a legfontosabb: az EMNT elnöke, egyben az EMNP védnöke „ha más megoldás nincs”, készen áll bármelyik változatot támogatni. Ily módon leszögezhető: az erdélyi magyar politikai palettatisztulna az MPP-nek az RMDSZ ernyője alá húzódásával, világos lenne, kik hova tartoznak, ki képviseli a autonómiát a politikai krédó részeként, és kik azok, akik csak jelszavak szintjén, konjunkturálisan, a saját választási érdek mentén. Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2015. április 10.Bakasors: “Hazavágytak ők mindannyian”Egy sorozat első állomásaként Érmihályfalván nyílt meg csütörtökön a Tanoda Egyesület, a Szacsvay Akadémia és a Bihari Napló közös, Bakasoros című hadtörténeti kiállítása, mely első világháborús relikviákat mutat be. Mintegy két év időtartalmúra tervezik a szervezők azt hadtörténeti vándorkiállítást, melyet terveik szerint több, mint 30 Bihar megyei helyszínen láthat majd a közönség. A sorozat első állomásaként az érmihályfalvi Dr.Andrássy Ernő Múzeumban nyílt ez meg, ahol Szilágyi Andrea muzeológus köszöntötte a megjelenteket, emlékeztetve, hogy helyi jelleggel már szerveztek hasonlót, majd Szabó Ödönnek adta át a szót. A történész-politikus köszönetet mondott a kiállítás anyagának egybegyűjtéséért a Tanoda Egyesületnek, a nagyváradi Kecse családnak, illetve a Bihari Naplónak, mely a Szacsvay Akadémiával együttműködve vállalta az első világháborúhoz kapcsolódó relikviák gyűjtését, illetve közzétételét. Sokaknak bátorítás volt az értékes tárgyi hagyatékok leporolásához, hogy látták: a BN hasábjain közzéteszik a fotókat, az azokhoz kapcsolódó történeteket, fejtette ki a politikus. Hozzátette: az I. világháború új helyzetet hagyott hátra, melyhez alkalmazkodni kellett, ugyanakkor az eltelt 100 év is folyamatos küzdelem volt, de tájainkon az utóbbi generációk már olyan kivételes helyzetben vannak – ritkaság számba menően a magyar történelmet tekintve -, hogy nem kellett harcba induljanak. Beszédes tárgyak Az RMDSZ megyei ügyvezetője közölte, hogy a kiállítást minden magyarok (is) lakta városba, községbe elviszik. Nyakó József helyi polgármester reményei szerint nagy érdeklődés fogja övezni a kiállítást, melyet örömmel fogadtak a városban. Sárközy Zoltán, a Pro Liberta Partium Egyesület elnöke pár szóban felelevenítette a Doberdó vidékére 10 éve kezdődött emléktúrák történetét, majd az azokról készült kutatási naplóból adott példányokat a múzeumnak és a helyi könyvtárnak. A továbbiakban a háborús relikviákat gyűjtő és a jelen kiállítást adminisztráló Kecse család (kiknek pár éve már volt egy hasonló jellegű tárlata Érmihályfalván) került az figyelem fókuszába. Dalma az egész eseményt fényképezőgéppel a kézben dokumentálta, a beszédek között Ákos mondta el Héjjas István: Hozzuk haza című versét (ebből való a címnek választott idézet, s melynek üzenete egy felhívás az áldozatok emlékének őrzésére). Kecse Gabriella, a Tanoda Egyesület elnöke pedagógusként fogalmazta meg a történelmi emlékezés fontosságát: gyökereket kell adni a gyerekeknek, hogy tudjanak szárnyalni. Hozzátette, hogy 100 év távlatából mát természetesen nincsenek élő adatközlők, de a hagyatékokból mintegy 200 nagyon “beszédes” tárgy került elő. Ezeket attól függetlenül dolgozták fel, hogy a harcvonal melyik oldalán állt egykori tulajdonosuk, hiszen “a halott katona már nem ellenség”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyűjtés tovább folytatódik. A gyűjtés folytatódik A továbbiakban Kecse Attila látta el az alkalmi tárlatvezetői feladatot, a nézelődők pedig egyebek mellett fotókat, kitüntetéseket, érdemrendeket, dokumentumokat, rohamsisakokat, töltényhüvelyeket láthattak, egy sarokban “lövészárkot” kerítettek el homokzsákokkal és szögesdróttal. Igen érdekesek a néhai katonák személyes használati tárgyai, különösen például a töltényhüvelyekből készült emléktárgyak. Látható több úgynevezett hadimozsár, melyet a beöntésre szánt rézmozsarak helyett kaptak egykoron a háziasszonyok. A kiállítás április 24-ig látható az érmihályfalvi múzeumba, majd a sorozat folytatásaként először a környező községekbe – Érsemjén, Értarcsa, Érkörtvélyes – kerül, melyeknek képviselői jelen is voltak a minapi megnyitón. Rencz Csaba erdon.ro lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
